radyo dinle

Hírek

Szécsényi Ferenc

PDFNyomtatásE-mail

2014. május 16. péntek, 09:34


Mély fájdalommal tudatjuk, hogy életének 93. évében elhunyt Szécsényi Ferenc, Balázs Béla és Kossuth-díjas operatőr, érdemes és kiváló művész, a Magyar Mozgókép Mestere, a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezetének örökös tiszteletbeli elnöke, a HSC kiemelt tagja.




Kiemelt alkotásai:

Hannibál tanár úr (1956)
Bolond április (1957)
A nagyrozsdási eset (1957)
Vasvirág (1958)
Édes Anna (1958)
Bogáncs (1959)
Alázatosan jelentem (1960)
Dúvad (1961)
Felmegyek a miniszterhez (1962)
Elveszett paradicsom (1962)
Angyalok földje (1962)
Fagyosszentek (1962)
Utolsó előtti ember (1963)
Két félidő a pokolban (1963)
Hogy állunk, fiatalember? (1963)
Igen (1964)
Az életbe táncoltatott leány (1964)
Nem (1965)
Szentjános fejevétele (1966)
A férfi egészen más (1966)
Édes és keserű (1966)
Hogy szaladnak a fák (1966)
Egri csillagok (1968)
Lássátok feleim (1968)
Hideg napok (1968)
Próféta voltál szívem (1968)
Az utolsó kör (1968)
Virágvasárnap (1969)
Kapaszkodj a fellegekbe! (1971)
Csínom Palkó (1973)
Bekötött szemmel (1975)
Az öreg (1975)
Két pont között a legrövidebb görbe (1976)
Ki látott engem? (1977)
A közös bűn (1978)
Hanyatt-homlok (1985)
Valahol Magyarországon (1987)


"Meghalt Szécsényi Feri, most olvastam. 93 év,  általában a festők élnek ilyen hosszan. Igaz, festő volt a mozivásznon; felejthetetlen "Édes Anna", az egyik legszebb fekete-fehér film ami létezett, mestervilágítás csodálatos szép tónusokkal. És egy modernebb fényképezés a "Hannibál tanár úr". Felteszem rögvest ezt két a dvd-t, hogy így búcsúzzak el tőle."



Vámos Tamás
operatőr


 

Lőrincz József

PDFNyomtatásE-mail

2014. május 16. péntek, 09:24


Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Lőrincz József a HSC kiemelt operatőre elhunyt.

Kiemelt alkotásai:

Ez a nap, a miénk
Rendező: Kézdi-Kovács Zsolt    2002
Orpheus és Euridiké
Rendező: Gaál István    1985
Cserepek
Rendező: Gaál István    1980
Várostérkép - Budapest
Rendező: Szabó István    1977
Azonosítás
Rendező: Lugossy László    1975
Nápolyt látni és...
Rendező: Bácskai Lauró István    1972
Szerelmesfilm
Rendező: Szabó István    1970
Bűbájosok
Rendező: Rózsa János    1969
Különös melódia
Rendező: Lugossy László

   

Elhunyt Jancsó Miklós filmrendező

PDFNyomtatásE-mail

2014. január 31. péntek, 11:04

93 évesen meghalt Jancsó Miklós, cannes-i rendező-díjas és kétszeres Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró. A hvg.hu értesülését Jancsó Nyika, a rendező fia erősítette meg az Indexnek. A magyar film meghatározó, 60-as években született műveinek, a Szegénylegényeknek és a Csillagosok és katonáknak a rendezője. A 90-es évektől a Kapa-Pepe filmszéria alkotója. A 93 évesen elhunyt rendező tüdőáttéttel két napja került kórházba, saját kérésére. Ma reggel állt meg a szíve.


Jancsó


Jancsó 37 évesen forgatta csak le első játékfilmjét, A harangok Rómába mentek címmel, igaz, már az is 1958-ban volt, 56 évvel ezelőtt. Az 1921-ben Vácon született rendező ugyanis először jogi diplomát szerzett Kolozsváron 1944-ben, majd 45 tavaszán szovjet hadifogságba került. 1946-ban költözött Budapestre, majd ugyanebben az évben, 25 évesen felvételizett csak a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakára, ahol 50-ben diplomát kapott ugyan, de a diplomafilmjére nem volt pénz.


A főiskola után a Magyar Híradó- és Dokumentumfilmgyárba került az ötvenes években. Ekkoriban ismerkedett meg Hernádi Gyula íróval, akivel ettől kezdve barátok és szerzőtársak lettek Hernádi 2005-ben bekövetkezett haláláig. Jancsó a Filmvilágnak 1966-ban úgy nyilatkozott, hogy ő és Hernádi valójában nem is írták a forgatókönyvet, csupán beszélgettek róla, és a beszélgetéseket magnóra vették.

Jancsó az akkoriban pályakezdő Máriássy-osztályban végzett fiatal filmesek és a még pályán lévő idősebb generáció között indult. A francia szubjektív filmek helyett az olasz történelemszemléletet modellező filmeket választotta mintául.


Első igazán jelentős játékfilmje a 63-as Oldás és kötés volt Latinovits Zoltán főszereplésével. A következő, 64-es mozija, a Kozák Andrással készült Így jöttem az első, ami az összes Jancsó-stílusjegyet magában foglalta: a hosszú beállításoktól a nagy tért befogó vízszintes kameramozgáson át a megkomponált képekig. Ez már a világképeket modellező filmek korszaka. A magyar történelem egy bizonyos korszakára koncentrált a hatvanas években forgatott további filmjeiben is, mint a Csend és kiáltás, a Fényes szelek és az Égi bárány-művekben.


Színészeit tekintve Latinovits három filmjében dolgozott (Oldás és kötés, Szegénylegények, Csend és kiáltás), a rendező szerint már titokzatosságával és megjelenésével is szuggerálta a nézőt. Latinovits és Jancsó művészi vitái a harmadik film forgatásán elmélyültek, alkotói együttműködésük ekkor megszakadt. Leggyakoribb főszereplői Kozák András, Madaras József és Cserhalmi György.


Az Égi bárány és a Még kér a nép című filmektől a kameramozgás dinamikusabbá válik, mert a Fényes szeleket leszámítva a Csend és kiáltástól Somló Tamástól  az operatőri munkát átvette Kende János.


A legnevesebb nemzetközi fesztiválon, Cannes-ban ötször jelölték filmjeit a fő kategóriában. 1966-ban szerepelt a Croisette-n először, akkor a 65-ös Szegénylegényekkel indult. A nemzetközi kritika az egyén és a hatalom, a szabadság és a zsarnokság között feszülő ellentét filmes ábrázolását emelte ki, hangsúlyozta az 56-os párhuzamot. Jancsó úgy mehetett ki a fesztiválra, hogy megnyugtatta az akkori magyar vezetést, a film igazából nem 56-ról szól. Esélyes volt a fődíjra, végül nem nyert.


72-ben díjazták először Cannes-ban: a Még kér a nép című filmmel a legjobb rendezés díját kapta, de ebben szerepet játszott az is, hogy a Szegénylegények elmaradt díjáért kárpótolták. Cannes-ban Aranypálma-díjra jelölt filmjei még: a 74-es Szerelmem, Elektra, az olasz-jugoszláv 76-os Magánbűnök, közerkölcsök és a 79-es Magyar rapszódia. 79-ben már Életműdíjat kapott ugyanitt. (Interjúnk a rendezővel itt olvasható.)


A második alkotói korszakába is nyúlt a cannes-i díjazás, de az elsőt értékelték inkább a fesztiválon. A stílusváltás Olaszországban történt, ugyanis Giovanna Gagliardo olasz újságíró és forgatókönyvírónővel szövődött szerelme miatt tíz évig, a hetvenes évek végéig itt élt. Olaszországban készítette el az olasz-francia-német A Pacifistát Monica Vitti főszereplésével, a hatalom és a szexuális perverziók összefonódásáról szóló Magánbűnök, közerkölcsök című alkotását, illetve a Technika és rítus és a Róma visszaköveteli című olasz filmeket.


Hazatérése után a jelent boncoló új alkotói korszak kezdődött művészetében: nyolcvanas évekbeli filmjei a Szörnyek évadja, Jézus Krisztus horoszkópja, Kék Duna keringő. Az első korszakára jellemző, elnyomók és elnyomottak, manipulátorok és kiszolgáltatottak rendezett világa kifordult magából, és Gelencsér Gábor esztéta kifejezésével a ?rendszerré formálódó káosz" vette át a helyét.


A kilencvenes évek közepétől a Kapa-Pepe filmekkel tért vissza Mucsi Zoltán és Scherer Péter főszereplésével, ekkor már a bohóctréfa, a blődli eszközeivel dolgozott, a beállítások is megrövidültek. Első a sorozatból a Nekem lámpást adott a kezembe az Úr Pesten, a záró a 2006-os Ede megevé ebédem volt.

Utolsó játékfilmjét, a keserűen ironikus Oda az igazságot a 2010-es filmszemlén mutatták be, ez egy tablónak is tekinthető: felvonultatta a régi stílusjegyei mellett az összes kedvenc színészét. "Ha lehetséges lett volna, Kozák András és Madaras József biztosan szerepelt volna benne - mondta Jancsó. - A Cserhalmi benne volt, jól kiismerte már a modort, ahogy egy-egy ilyen előre megkomponált hosszú snittben mozogniuk kell: kiugrani, beugrani, ide-oda szaladgálni a kamera előtt, kamera alatt. A zenét Cseh Tamásra bíztam volna, de sajnos már nem tudta vállalni, nem is érte meg a forgatást."

70-es évektől színházban is rendez: az emlékezetesek között emelik ki a Várszínházban játszott Hasfelmetsző Jack, az alkalmi színpadokon bemutatott Mata Hari, Drakula, a Csárdáskirálynő és a Szép magyar tragédia vidéki előadásait.


1949-ben házasságot kötött Wowesznyi Katalinnal. A házasságból két gyermeke született: 1952-ben Jancsó Nyika (ifj. Jancsó Miklós) operatőr és 1955-ben Jancsó Katalin jelmeztervező. 1958-ban feleségül vette Mészáros Márta filmrendezőnőt. Jancsó adoptálta Mészáros Márta előző házasságából született fiát, Zoltánt. 1970-től 1980-ig Giovanna Gagliardo olasz forgatókönyvíróval volt kapcsolata, majd 1981-ben feleségül vette Csákány Zsuzsa vágót. A házasságból 1982-ben megszületett Jancsó Dávid vágó.

Jancsó Miklóst több rangos díjjal is jutalmazták itthon is, a többi között kétszer kapott Kossuth-díjat, 1980-ban kiváló művész lett, több rangos fesztivál (Cannes, Velence, Split) életműdíjasa, Budapest díszpolgára, a Magyar Mozgókép Mestere. A rendezések mellett egyetemi tanár, a Magyar Filmművészek Szövetsége elnöke is volt.

forrás: http://index.hu/

   

3. oldal / 4